Hum, a világ legkisebb városa

A Guinness Rekordok Könyve szerint ez a világ legkisebb városa. Mindössze 17 (más források szerint 6) állandó lakossal rendelkezik a Belső-isztriai település. Legalább egy tucat hegytetőre épült kis városka található a félszigeten, de Hum eldugott volta miatt ide még viszonylag kevés turista érkezik. Buzet felől jövet már az ide vezető út is érdekes a szűk, de jó minőségű kanyargós út miatt.

A települést részben a városfalak, részben a lakóházak külső falai védik. Legújabb épületei a 16. századból származnak! Ekkor erősítették meg a városfalakat, és új templomot is építettek. A XVI. századig a városnak 240 lakosa volt, a XX. század elején már 400, 1970 táján pedig már csak 10.

A középkorban Hum városa a közeli Roč városával együtt fontos glagolita központ volt.

Torony és templom

A városba a főkapun keresztül jutunk be. Itt pár glagolita kőtábla olvasható.

A város egyik fő látványossága a Szent Jeromos templom. A legrégebbi és a leghíresebb freskók a kis Szent Jeromos templomban láthatóak Hum temetőjében. Ezek a freskók a XII. század második feléből származnak és ritka példányait képezik a Isztriai freskófestészetnek. Bár a freskók készítőjének a személye nem ismert, de művei komoly szaktudásról tesznek tanúbizonyságot a freskófestés területén, freskói általában román stílusban készültek, de erős bizánci behatással. A festett falakon számos glagolita felirat olvasható.

Városkapu

A templomban egyházi kegytárgyak komoly gyűjteménye található, mint például kései gótikus kelyhek és szentségtartók, valamint egyéb kegytárgyak. Ez nem meglepő, hiszen Hum egy időben az Aquileai Pátriáka székhelye volt.

A templom festett falain körülbelül 40 glagolita nyelvű graffiti (falfirka) olvasható. Nagy részük a XII-XVII században került oda.

A templomokba nem mentünk be, mert mind zárva volt. Nyitvatartási idő nem volt rajtuk, és a kulcsokat se kértük el . A templomok belsejéről csak most, utólag találtam leírást:P

A XI. század óta Hum az egyik legjelentősebb glagolita központ volt, itt még a XX. század elején is használták a glagolita írásmódot, többek között emléktáblákon.

A glagolita írásosságnak állít emléket a 7 km hosszú Aleja glagoljašán (Glagolita sétány). A sétány egyik vége a Roč-domb lábánál kezdődik, és a humi kapunál ér véget.

A városkában van két kis bolt is, itt szuvenírként helyi italokat vásárolhatunk - pálinkákat, borokat, illetve mézet és lekvárokat. Mindezeket díszcsomagolásban is kérhetjük.

Csak a Humska Konoba-ban lehet megkóstolni a helyi brandy különlegességet, amely szőlőből, fehér fagyöngyből és még négy különböző gyógynövényből készül. Ennek a különleges italnak a neve Biska. A recept több mint 2000 éves. Ez a recept az egykori druidák és kelták hagyatéka, akik akkoriban a vidéket lakták. A fehér fagyöngy az ősi kelták egyik kultikus növénye volt. A Biska híres gyógyhatásáról. Kiemelkedő eredménnyel kezelhető általa az érelmeszesedés, illetve stabilizálja a magas és alacsony vérnyomást, továbbá, mint minden párlat, kitűnő gondűző:) Jelenleg csak a Humska Konoba beavatottai ismerik a receptet, melyet egy humi szerzetestől kaptak.