Luhačovice, SzG3

Sziasztok, Gábor vagyok!

Most Luhačovice-be látogatunk el. A gyógy-kúra helyekről először mindenkinek Karlovy Vary jut eszébe, esetleg Marianske Lazne vagy Frantiskovske Lázne. Ezek valóban nagyon szépek, de Csehország legnyugatibb részén helyezkednek el. Viszont több ilyen hely található Csehországban elszórva, ezek közül az egyik Luhačovice. Szerencsére nem kúraügyileg kerültünk ide, hanem a környék kastélyait látogattuk meg és közben ide is beugrottunk, nem bántuk meg. A város egy elnyújtott Y alakú völgyben helyezkedik el, ebből az egyik ág a fürdőhely. Gyönyörű szállodák, helyreállított monarchia kori villák, ivókutak, parkok rendszer, tó csónakázási lehetőséggel, kolonád, szinte Karlovy Vary-ban érezhetnénk magunkat. Csak: nem olyan zsúfolt (ebbe beleértem az embereket és az épületeket is), lakályosabb, viszont nem olyan mondén, kissé álmos (és nyugodtabb) hely. Aki csendre vágyik és egy gyönyörű helyen sétálni, vagy a környéken kirándulni, az jöjjön el ide. Legcélszerűbb Szlovákia felől jönni, Trencsény irányából. Az út is nagyon szép, ha valaki erre jön a határállomás cseh oldalán lévő vendéglőben egyen egy fokhagymalevest, világszám.

Most néhány szó a történelméről:

A község első írásos említése 1415-ből származik. Luhačovicét 1629-ben Serényi gróf vásárolta meg. A helyi gyógyforrások első tudományos ismertetése 1669-ben Jan Ferdinand Hertod Tartaro – Mastix Moraviae című művében található, vegyelemzése pedig Crantz bécsi vegyész 1777-ben megjelent Gesundheitsbrunnen der Österreichischen Monarchie című könyvében. Gyógyvizét 1780-tól már távolabbi vidékekre is szállították. A források közelében 1789-ben vendégfogadót építettek, melyet 1792-ben további fogadók építése követett. E korból származik a Szent Erzsébet kápolna (1795). Serényi János gróf a 19. század első felében palackozót hozott létre, valamint tovább bővítette a fürdőhelyet, melynek következtében a 19. század közepén már 83 vendégszoba állt a vendégek rendelkezésére, s évente 250 vendég vette igénybe a fürdő szolgáltatásait. A forrásoknak nevet adva állított emléket a Serényi családnak. A fürdő legjelentősebb forrásaként számon tartott Vincentka a fürdőalapító Serényi Vince nevét őrzi. Hasonlóan az Aloiska, Amandka, Janovka források és a család későbbi leszármazotta, Serényi Ottó által elnevezett Ottovka forrás, a Serényi család tagjainak nevét őrzik. Részvénytársasággá való átszervezése 1902-ben további nagyarányú fejlesztések kezdetét jelentette, melyek elsősorban dr. František Veselý orvos és Dušan Jurkovič építész nevéhez fűződnek. Színházát 1908-ban avatták fel. A települést 1936-ban városi rangra emelték. Az 1970-es években már 23000 beteget kezeltek évente, s közel 5 millió palack gyógyvizet állítottak elő.

(szöveg: részben Wikipedia)