Zichyújfalu

A rokonság egy része lakik itt, és természetesen kerékpárral már többször megfordultam ezen a helyen.

Kis falu, a gyermekkorom nagy részét töltöttem el itt. Nagyon megszerettem. Szerintem - amolyan - nyugalom szigete.

A község a Mezőföld északi részén, a Velencei-tótól tíz kilométerre délre található.

Története: Először 1239-ben említik az oklevelek, az akkori villa Nowa (villam Nouam) a Csákok vértesi birtokaihoz tartozott. 1447-ben említik Újfaluként (Wyfalw) nemesi előnévben.

A török megszállás alatt, 1650-ben a palotai váruradalom részeként a Zichy család kezébe került. A zichi és vásonkeői Zichy család 1655-ben kapott III. Ferdinánd királytól magyar bárói, 1679-ben I. Lipót királytól magyar grófi címet. Ekkor a magyar földesúr Győrben, a török földesúr Székesfehérvárott lakott. A török után egy ideig a seregélyesi jobbágyok bérelték a települést. 1717-ben kérték a bérleti szerződés meghosszabbítását, elsősorban azért, mert határuk kevés volt jószágaik eltartására. A Zichy család vedrődi ágazata, ezen belül a seregélyesi ág birtokolta a pusztát.

Zichyújfalu Kastélypark

1740-től jelenik meg az Ujfalu elnevezés. Újfalupuszta és a szomszédos uradalmak határainak pontos kijelölésére 1745-ben került sor, majd 1784-ben I. Zichy Ferenc lett a birtokosa. Ekkor 6 házban 18 család, összesen 91 fő élt. II. József 1785-ös népszámlálása során csak 61 embert számoltak össze.

A 19. században a feudális rendszer konzerválódott. A lakosság gazdasági cselédekből, napszámosokból állt, így az 1848-as jobbágyfelszabadítás semmilyen változást nem hozott a település életében. Seregélyes mezővárosban végezték Újfalu irányítását, a puszta földesura II. Zichy Ferenc is itt élt.