Himfy Benedek, a bakonyi királyi vadászok ispánja körbelovagolva a döbröntei dombokat elhatározta, várat épít itt magának. És mivel komoly ember hírében állott jó Benedek úr, ha elhatározta, hát úgy is tett. Nagy Lajos királyunk jóváhagyásával elkezdődött, és 1367-ben be is fejeződött a Szarvaskő várának építése, amelynek ablakából tiszta időben ma is remekül látszik a közeli Somló-hegy…▶
A barlang a feső triász mészkő vastag padjaiban a kőzet ÉK-DNy irányú törésvonala mentén, de a kőzetdőléshez is igazodva egykor kialakult forrásbarlang maradványa, mely a hegy tömegének kiemelkedésével vált szárazzá. Négy bejárata egy tágas, kezdetben 25-27 m, beljebb 10-12 m szélességű, 45 m hosszúságú csarnokba vezet, melynek magassága helyenként a 12-14 métert is eléri…▶
Egy 1265-ös oklevél tanúsága szerint az Árpád-korban a falu mai közigazgatási területén öt kis település létezett. Ezek egyike volt Hetye. A település 1082 körüli időre, késő Árpád korra kelteződik, szabad nemesi birtokként, ahol ma is látható az Árpád-kori templom tornyának maradványa.
Az évszázadok során több nemzetség és földesúri család birtokolta…▶
A Csobánc-várhoz tett túránk során találkoztunk a hegy oldalában a Rossz-templom rommal. Idáig még viszonylag kellemes a séta felfele, innentől egy kissé húzósabbá válik az út. A templomrom több hasonló rommal ellentétben ma már nem is igazán hasonlít templomra.
A rom a középkori Csobáncszőg vagy Szögi falu templomának romja. A „rossztemplom” egyhajós…▶
Napsütéses, de nagyon szeles időben jártunk erre. A lépcsőkről szinte levitt minket a szél, de a környékbeli táj és a vár szépsége bőven kárpótolt mindezért. A vár belépős, a felnőtt jegy 400 Ft.
A vár az 1241 – 42-es tatárjárás utáni nagy várépítési korszak szülötte. Az első várat a Bána nembeli Jakab báró, királyi kardhordozó emeltette 1263 körül…▶
Készíts Te is egy utazási blogot!
Tedd közzé, hogy merre jártál a nagyvilágban, vagy hozz létre egy bakancslistát és gyűjtsd össze, hogy hova szeretnél még eljutni!
Öskü és Várpalota között egy letűnt, ókori civilizáció, a Római Birodalom kőgátja található a 8-as főút alatt. Építésének időpontja az I. - II. század fordulójára tehető. Egy itt létrehozott tó, a Kikeri-tó völgyzáró gátja volt, és egyben megteremtette a lehetőséget a völgyön való áthaladásra is. A gát tetején húzódott az egykori római hadiút, a Via Magna…▶
A vár keletkezésének ideje ismeretlen, de feltehetőleg a tatárjárás, tehát 1241-42. után épült mint királyi vár. Királyi vár 1370-ben is, amikor Ákos bán a várnagya, és a mai Szent Márton-kút melletti Szentmártont - a vásárhelyi apácakolostor védelme címén - Somló várához csatolta. 1386-89-ben ismét visszakerült a királyné birtokába Zámbó Mihálytól, akinél zálogban volt…▶
A környéken jelenleg - hébe-hóba megfordulok. A környező erdőkben, völgyekben gyönyörű túrák tehetők a zöld és sárga turistautakon. Felsőörs felől a zöld, Lovas felől a piros majd sárga túrán megközelíthető. Érdemes bejárni a Malom-völgy zöld vagy a Király-kúti völgy sárga túraútvonalából.
Lovas közelében találták meg az emberiség történelmének eddig ismert egyik legrégebbi bányáját…▶
Az északi part egyik legkisebb települése, 174 lakossal. A kis falu házai fehér tornyú templomok közé bújva a Pécsely-patak mellett sorakoznak. A környéken talált római kori épületmaradványok a III-IV. századból valók. A török pusztítás következtében elnéptelenedett falut 1733-ban Grasso tihanyi apát német telepesekkel népesítette be. A falu keleti részén, a temetőben áll a XIII…▶
A Szentbékkálla belterületének szomszédságában, az öreghegy tövében található Töttöskál falu templomának romja. A honfoglalás korában a Káli medence többi településéhez hasonlóan a Kál nemzettség szállásterülete. Írásos emlék 1296-ban említi először Töttöskál falut, amikor Sásdikállal és Kerekikállal együtt 1296-ban adta el az Atyusz nemzetségbeli Csaba…▶
Aquincum két amfiteátruma közül a kisebbik, az un. polgárvárosi amfiteátrum a város északi falán kívül helyezkedik el.
A 2. század közepén már mûködõ építményt a 3. század folyamán többször felújították. Szerkezete alapján a szinte köralaprajzú, 86,5 x 75,5m tengelyméretû épület a földamfiteátrumok körébe sorolható. Ennél a típusnál a lelátást biztosító…▶
Illmitz után itt mentünk ki a tópartra. A Fertő-táj gyönyörű. A kisváros a Fertő-tó északi partján fekszik, szép, rendezett utcái vannak.
1921 előtt Moson vármegye Nezsideri járásának része, Trianon után Ausztria Burgenland tartományának Nezsideri járásához tartozik.
A tatárjárás teljesen elpusztította, azonban 1282-ig német telepesek ismét benépesítik…▶
Nyirád felől, a katonai romváros mellett elhaladva kellemes séta tehető az erdőben, a romig. A rommal szemben található a dabosi templom romja, amely minden bizonnyal kapcsolódik is ehhez az épülethez.
Szőc határában, az Árpád-kori Dabos falu templomának romjával szemben, a hegyoldalban áll az „Elfelejtett kastély” (Hertelendy Kálmán volt az utolsó tulaj, aki a kastélyt építette…▶
Hortobágyon, a Madárpark és a Halastavak mellett meglátogattuk a Pusztai Állatfarmot és a Vadasparkot is. Kiváló látnivaló, annak, aki szeret túrázni és szereti az állatokat.
További túra - és egyéb videókért iratkozz fel YOUTUBE csatornámon: https://www.youtube.com/user/MCBUBU0
▶
Kiváló kirándulóhely, egy nagyon szép templomrommal és egy jól megfigyelhető Árpád-kori földvárral. Gyepűkaján községtől DK-re, a Marcal (Nádtó) patak jobb partján, a Pusztaszentegyházi-dűlőben ma is áll Nagykeszi falu templomának romja. Tornya védelmi jellegű, földszintje ablaktalan, a felsőbb emeleteken lőrés-ablakokkal látták el. Védelmi jellegre…▶
Hajdanán még a török idők előtt békésen termelték a gabonát, tenyésztették az állatokat ezen a környéken. Az államalapítás utáni évszázadokról bizonyosan tudni lehet, hogy számos kisebb-nagyobb falu terült el a mai Hódmezővásárhelyen és környékén. Jellegzetessége volt a tájnak a számos ér, tó, vizenyős terület. A települések közül mintegy tizenötben…▶
Az 5-ös főközlekedési út 64. km-e után, a kőkeresztnél balra fordulva a földúton találhatóak a szabadon álló, keletelt, egyhajós, poligonális szentélyzáródású templom É-i hajófalának és támpilléres szentélyének megközelítőleg négy méter magas maradványai. A szentély támpillérei újabb kiegészítések. Alapja egy Árpád-kori, tatárjáráskor elpusztult templom…▶
Gyönyörű túra tehető a környező hegyekben, amihez be lehet illeszteni a rom környékét. Sajnos a rom bozóttal erősen be van nőve, de ilyen a természet. A környező túrautak szépek.
Sajnos ottjártunkkor az emberi felelőtlenséggel, a környezet szándékos tönkretételével is találkoztunk, Quadosok formájában. Ezek az emberek semmibe veszik környezetünket, tájainkat…▶
A jelenlegi Kehidakustány települést a keleti Kustány, a nyugati Kehida, valamint Barátsziget települések együttese alkotja. Kustány ősi magyar név.
A Zala folyó szigetén álló templomrom az egykori Alsókustány, vagy Egyházaskustány település temploma volt. Ismerjük Kustány 1019-es adózási emlékét, és a történelmi levelezések többször is említik…▶
A Pilisszentkereszti Ciszterci Apátság maradványai Pilisszentkereszt külterületén, a Pilis-hegy lábánál fekszenek. A ciszterci monostor helyén eredetileg egy XI. századi királyi vadászkastély állt, melyet egy Árpád-kori falu vett körbe.
1172-ben meghalt III. Béla király testvére, III. István magyar király, ezért Béla hazatért a szülőföldjére és 1173-ban Fehérváron megkoronázták…▶
Magyarország, Döbrönte, Szarvaskő vára
Ausztria, NEUSIEDL AM SEE, Tópart
