Eltűnt Árpád-kori falu 10 - Réhely falu (Avasi rom)

Szigliget mellett található toronyrom elnevezésére az egyetlen adat a fölötte fekvő Ávorsai-rét neve lehet, mivel Avas nevű falu nem szerepel a forrásokban. Azt viszont tudjuk, hogy ez a templomrom az egykori Réhely (Révhely) falu temploma volt. A mellette futó utcát ma is Réhely utcának hívják.

Avasi templom (Csonka torony)

A környék a rómaiak által lakott volt, ezt bizonyítják az avasi romnál talált római kori emlékek, illetve a szigligeti óvár római kori alapjai, az Öreg-hegyen ugyanis római őrtorony állott.

Az Avasi-torony rómaiak által is lakott környékén egy kisebb népesség feltehetően megérte a honfoglalás korát, majd a magyarságba beleolvadt, s azokkal keveredve ugyanazon helyen rakta le Szigliget falu alapjait. A XI-XII. században már létezett az itt lévő település. A Szigliget név első ízben egy 1121-ben kelt eredeti okirat másolatában bukkan fel. Neve arra utal, hogy a mai félsziget akkor a tó vize által körül ölelt sziget volt, és a Tapolcai-medencét a Szent-György hegy lábáig víz borította. Az átkelőhely a Badacsonnyal szemközti keleti oldalon alakult ki, ahol ma a temető mellett a magányos templom tornya áll.

Avasi templom (Csonka torony)

Ekkor még egy római épület falait használhatták a hívők. Az egykori római jelenlétet a templom falában lévő halgerinc szerűen rakott falak bizonyítják. Ilyen nincs az Árpád-kori épületeknél. A római kori alapokra ráépülő templomot vagy a pannonhalmi bencés apátság, vagy az Atyusz nemzetség építtette, utóbbiak a XII. században királyi birtokként kapták a területet. Magát a szigligeti várat is a bencések kezdték el építeni, és Réhely a XII. században a pannonhalmi bencés főapátság jobbágyfaluja volt. A templom négyszögletes szentélyű Árpád-kori falusi templom maradványa. A négyzetes alapú toronyra nyolcszögletű felső rész került, majd erre nyolcszögű kőgúlatető épült. A torony épülete az eredeti tetőzettel ma is látható. A falu népe a templom köré temetkezett, a temető nyomai ma is felfedezhetők. A templom védőszentje ismeretlen. Favus Szent Márton-hegyi apát a várral egy időben, 1260 – 1262 években fejezte be a templom és a torony építését.

Érdekes, hogy a környék hasonló korú templomaiba általában a torony alatti kapun lehetett bemenni, itt viszont nem létezett átjárhatóság a hajó, és a később épült torony között. A bejárat a hosszanti, nyugati oldalon helyezkedett el.

Avasi templom (Csonka torony)

Az itt lakók feladata a rév üzemeltetése lehetett, akárcsak a Tihanyi-félszigeten fekvő Újlak falu lakóinak.

A Szigliget elnevezés 1260-ban is előfordul, amikor a Balaton egyik szigeteként említik: „insula, ... iuxta Balatinum”. A mai terepviszonyok is érzékeltetik, hogy a település régen szigetként emelkedett ki a környező vizes, sík területből. Az 1333 - 1334. évi pápai dézsmajegyzékek szerint a település István nevű papja 22-22 dénár tizedet fizetett, a Mindenszentek titulusú plébánia pedig nem lehetett más, mint az ősi révhelynél települt Réhely falucska temploma.

A lakosság a vár elkészülte után a nagyobb biztonságot nyújtó, az erősséghez közelebb fekvő Újfaluba költözött a XIV-XV. században. Egy 1420-as határjárás már elhagyott, lakók nélküli faluként írta le. A templomépület végleges pusztulása az 1558-as török támadásnak köszönhetően következett be.

A templomhoz köthető a kőkecske legendája. Azt tartják, hogy a templom előtt állt egy kőkecske, amelyet egy török katona bárddal kettévágott. Azt még a törökök hagyták itt, és tele volt aranypénzzel. A katona elvitte a pénzt, a gyerekek pedig szétverték a kecske maradványait. Sokan féltek korábban a környékre költözni, hiszen sok csont került elő a templom közelében a földből. Egy darabig halottasházként is használták a romot a környék emberei.

kutatását és helyreállítását 1958 - 59 -ben az Országos Műemléki Felügyelőség végezte el, Kozák Károlyrégész, Sedlmayr János és Koppány Tibor építészmérnökök közreműködésével.

Avasi templom (Csonka torony)

További túra - és egyéb videóért iratkozz fel YOUTUBE csatornámra: https://www.youtube.com/user/MCBUBU0