Eltűnt Árpád-kori falu 43 - Surk, Zsörk falu

Igen kellemes séta tehető Zsörk egykori utcáján.

Sajnos, a faluról kevés információ áll rendelkezésre.

Zsörk eredeti, Árpád-kori templomát nem ismerjük, annak maradványa feltehetőleg a jelenlegi temploma alatt vagy annak környékén van.

Zsörk falut először 1249-ben említik, ekkor a karakói várjobbágyok kezén volt. 1249-ben Pál királyi udvarbíró tudtára adta mindenkinek, hogy a béli monostor apátja és jobbágyai, másrészt a karakói vár jobbágyai megjelentek előtte s megegyeztek abban, hogy „Vak Béla király privilégiuma szerint a mondott monostort két eke föld illeti meg a szűcsiek földjéből s ezt el kell különíteni. Pál udvarbíró tehát kiküldte emberét, Gely-i Mihályt, hogy különítse el a monostor földjét a viszály megszüntetése céljából és assignálja neki örök birtokul a két eke földet, a holdak korábbi száma szerint 340 holdat északon, a soproni vár három falujával, Keycuch, Geztey és Surch (Zsörk) területével határosan.

Egy Vidus nevű, Zsörkön lakó vasvári várjobbágyot 1272-ben IV. Kun László nemesített.

1330-ban Szentiván és Rusztavanyola településekkel együtt János és Beke nemesek voltak a birtokosai. Ezt követően 1332-ben Surk néven említett falu a középkorban Csitvándy birtok. 1473-ban Zerk néven említette oklevél.

Templom

Mátyás király a győri káptalannak 1479-dik évi augusztus 24-dikén kelt levelében bizonyságot tesz arról, hogy Csitvándi Ferencz és Kapócsi Benedek pápai várnagyok előtte megjelenvén, és az utóbbi Ferencz és György fiai terhét is magára vállalván vallották, miszerint Csitvándi Ferencz azon elzálogosítást, mely által néhai atyja László, Kapócsi Benedek, Ferencz veje részére Csitvándot Győr, másik Csitvándot Moson, Serkét Veszprém, és Nagyliegy helység béli birtokát megint Győr megyében eladta, maga részéről megerősítette, egyszersmind pedig a két fél rokoni szeretetből egymást minden pénzzel vagy szolgálattal szerzendő örökös vagy zálogos jószágaira nézve kölcsönösen osztályosnak, magtalan halálok esetére pedig az életben maradó felet minden birtokaikra nézve örökösnek vallotta, szóról szóra átírja, annak minden pontjára királyi jóváhagyását adja, és mindkét fél hü szolgálatai tekintetéből a megnevezett helységekben és részbirtokban netalán lappangó királyi jogot is nekik adományozza. Kelt Zágrábban október 12-dikén 1480 évben. 1488-ban Kapucsi Benedek nemesé, Serk falunak ekkor 7 portája van, és jobbágyai hét forint adót fizettek.

A török megjelenésével, már 1531 előtt végleg elnéptelenedett.

Zsörk puszta a 18. században a gr. Esterházy család pápai uradalmának része lett , szőlővel telepítik és a szomszédos falvak gazdái művelik. Az 1784. évi első népszámlálásban népességét a Teszérivel együtt jegyzik.

1828-ban önálló határral bíró szőlőhegy-prédiumnak nevezik, mely teljesen nemesi jogú föld. 1872-ben Pápa-Teszérhez csatolták.

Az 1920. évi népszámlálási adatok szerint Zsörkön még 49 lakó volt, közöttük 4 gyermek. Az 1960-as népszámlálás szerint már csak 26 fő lakott Zsörkön, melyből 8 fő gyermek volt. Mára Zsörkön nincs lakó. Mai nevén Zsörk puszta, Szent-Iván és Szücs között helyezkedik el.