Ferihegy, Repülőgép Emlékpark, SzG3

Sziasztok, Gábor vagyok!

TU 154

Az unokámat nagyon érdeklik a repülőgépek (a kertünkben is mindig megnézi az elszálló gépeket), ezért elhatároztuk, hogy szombaton elmegyünk megnézni a Ferihegyi Repülőteret, majd a repülő skanzent. A repülőtérnél rögtön fennakadtunk az ajtón, a kilátó terasz zárva volt. Némi gutaütéses tánc kis helyen, majd megpróbáltuk oldalról megnézni a repülőteret, de nem igazán működött a dolog. Így átmentünk a repülőgép skanzenbe.

Egy meglehetősen pucér placcon vannak kiállítva a gépek, kitéve az időjárás viszontagságainak, az egész egy esetlegességet sugall. Ezzel együtt jó volt megnézni a gépeket, mivel a 80-as, 90-es években ezekkel igen sokat repültem (IL 18, 1969-ben, TU 134 és TU 154 a jelzett időben). Meg itt volt az AN 2-es is, ezzel repültem többször is Tengizbe a repülőtérről (kb 1,5 órás út volt egy irányba). Ezekbe a gépekbe lehetett bemenni, ill. a TU 154-esnek a pilótafülkéjébe is. Lilinek nagyon tetszett, veszettül rángatta, azt amit rángatni lehetett (hajtómű szabályozás, kormány, még az ablakot is kinyitotta), alig lehetett elrángatni a géptől, a végén még egyszer vissza kellett jönni ide.

IL 18

Röviden a története:

A szovjet csapatok kivonulásakor kezdődött a dolog, a Budapest Airport kapott egy IL 14-est a szovjet csapatoktól. Még néhány géppel bővült a géppark és bent a repülőtéren a MALÉV hangár mellett tárolták azokat. Egy idő után a BA kiszervezett minden nem üzemeltetési feladatot, így ezeket a gépeket is. Végül alapítványi formában mutatják be a gépeket ezen a területen.

Konklúzió: ha már valaki egyszer kijött a Ferihegyi Repülőtérre valami ok miatt és még nem látta, egyszer talán érdemes megnézni.