Krk

A Krk-sziget az Adria legnagyobb szigete, területe 409 km², 38 km hosszú, a legszélesebb pontján pedig 13 km. Legmagasabb pontja az Obsova, 569 méterével. Tengerpartjának a hossza közel 200 km, lakossága 17000 fő körül van, ezzel a legnépesebb sziget a maga 68 településével.

A szárazföldtől a Vindolini -, és a Velebiti - csatorna választja el, össze viszont a fizetős, 1430 méter hosszú Krk-híd köti. Ottjártunkkor 37 Kn volt a hídpénz.

Node ennyit a száraz adatokról, jöjjön egy kis történelem:

Krk-szigetén először a liburniaiak telepedtek le, majd itt is, mint mindenhol a környéken , megjelentek a rómaiak.

Ők alapították Curicum városát (a mai Krk-et), a szigetet pedig Curicta-nak nevezték. A római megszállás alatt, a római polgárháború idején, itt, a város öblében vívott tengeri csatát Caesar és Pompeius.

Krk a VI. században horvát uralom alá került, ezt a frankok és a bizánciak megszállása követte, végül Velence birtoka lett. Ezután megkapta a Frankopan (Frangepán) család alapítója, Dujmo, majd 1480 és 1797 között újra a velencei fennhatóság következett. Aztán jöttek az osztrákok, a két világháború alatt pedig természetesen a németek és az olaszok.

Krk a glagolita írás egyik központja volt. A szigeten akadtak rá a Baška-táblára, amely a horvát nyelv legrégibb írásos emléke. (Baška a sziget déli részén lévő város, innen kapta a nevét). Baškában, a Szent Luca-templomban egyébként a táblának csak a másolatát tekinthetjük meg, az eredeti tábla jelenleg a zágrábi Horvát Művészeti és Tudományos Akadémián található.

Katedrális

Krk város:

Maga a város a középkorban alakult ki a római Curicum település helyén. Még ma is látható az ebből az időből származó városfal és a három velencei városkapu. Az óvárosba vezető úton lévő Kapubástya neve Kamplin, valamint a Tengeri-bástya (Pisana) és a Felső-kapu. A főtérre reneszánsz korabeli épületek néznek, a római fürdő környékén pedig a Nagyboldogasszony Mennybemenetele Katedrális áll, mely az 1100-as években épült. Természetesen azóta ezt is többször átépítették. A háromhajós templom homlokzata világos színű kőből épült. Belül Cristoforo Tasca négy festménye, melyek 1706-ban készültek, és egy fából készült barokk szószék látható. Ottjártunkkor épp mise volt, be sem lehetett menni, akkora volt a tömeg.

A szomszédos román stílusú Szent Quirinus-bazilikában található a kincstár, az Egyházkerületi Múzeummal együtt. Itt a katedrális és a sziget egyéb templomaiból származó művek láthatók, például a Glóriás Szűz Máriát ábrázoló, ezüst Frangepán-oltár, valamint Paolo Veneziano sokszárnyú oltárképe, 1350-ből.

A katedrális mögött áll az 1191-ben épült, négy darab, szögletes tornyú Frangepán-vár, amelynek kerek tornyát viszont a velencei korszakban építették. A falakon belül áll a Gyógyító Szűz Máriának, valamint Szent Ferencnek szentelt két templom. Ez utóbbiban fából készült, faragott szószék áll.

A városban van még egy érdekesség, mégpedig az Arca Noa nevezetű ajándékbolt, mely szintén itt, a katedrális mögött bújik meg egy sikátorban. Padlója üvegből van, mégpedig azért, mert a Krisztus előtti I. századra datált, az Adrián ezideig egyetlen Vénusz-templom maradványai láthatóak!

# 490.

u.i.: Az óváros, ahol a legtöbb látnivaló akad, közvetlenül a műholdas képen lévő jelölőnk alatt van. Mondhatni, hogy olyan kicsi, hogy egyszerűen nem volt értelme külön-külön, útvonalként sétára invitálni titeket, mert egymást érik a látványosságok, könnyen meg lehet találni őket. Az utcák annyira szűkek, hogy helyenként tényleg csak két ember fér el egymás mellett, szóval igazi sikátorok. Ennek csak egy hátránya van, hogy az amúgy is zajos tömeg szinte élvezhetetlenné teszi a városnézést.

Ha vacsorázni szeretnétek a városban, hát előtte egyetek! Nem vicc, az éttermek előtt sorban állnak az emberek, arra várva, hogy valaki végre befejezze és intsen a pincér, hogy jöhet a következő éhes száj. Döbbenetes.

Mi a J.J. Strossmayera utca végén ültünk le enni, egy szinte üresen tátongó családi kisvendéglő tetőteraszán, messze a turista áradattól. Persze másfél óra múlva ez is majdnem tele lett, de helyi lakosokkal, nem turistákkal. ,-)