Neuberg

1327-ben Habsburg IV. Ottó cisztercita apátságot alapított Neubergben, amelyet heiligenkreuzi szerzetesekkel népesítettek be. Az alapítás után közvetlenül megkezdődött az új kolostor első kőépületének, a templomnak az építése. Már 1336-ban felszentelhették az első helyiséget, a mai sekrestyét. 1344-ben ezt követte a káptalanterem.

Ezután különböző természeti csapások következtében az építkezés csak lassan haladt és az 1396-os tűzvész súlyos károkat okozott. Végül III. Frigyes császár kezdeményezésére csak a 15. század végére készült el a templom.

1786-ban megszűnt az apátság. Az egykori apátsági templomból plébániatemplom lett, az apátság minden épületét és a hozzájuk tartozó javakat az egyházi alap kezelésébe adták. 1800-ban állami tulajdonba került, a mai tulajdonos az Österreichische Bundesforste. Ugyanakkor a templom, a kerengő, a káptalanterem és a dormitorium 1979 óta a Graz-Seckau-i egyházmegyéé.