Vértesszőlős, Előembertelep (Samu táborhelye)

Ősmedve állkapocs

A Vértesszőlősi házak felett, zöld vaskerítés mögött a fűvel, bokrokkal, fákkal benőtt kavicsos sétautakkal szabdalt területen megragadó tájkép fogadja a látogatókat: sárga, szürke, zord sziklafalak, nyers tömbök, a napfényt visszasugárzó furcsa felületek. A környéken található mészkőréteg annak a legutóbbi időkig tartó hőforrás-tevékenységnek az eredménye, amely a Gerecse dolomitröge mentén húzódó geológiai törések következtében jött létre.

Ebben a mésztufarétegben őskőkori leletek sokaságát tárták fel az 1960-as években a kutatók. Már a múlt század elején – akárcsak a dunaalmási bányákból – előkerültek a mész által bezárt ősnövény-leletek. Később, egy hetven centiméter vastag, ún. kultúrrétegből, kova- és karceszközök – nyílhegyek, kaparóeszközök és hasításra használt kőkori kések – láttak napvilágot, amely leletanyagot az ún. Buda-kultúra hagyatékaként írták le.

Az előembertelep a kaputól

A további kutatások négy kultúrréteget tártak fel (tehát négy, különböző időpontban itt élt csoport leleteit azonosították), amelyek egyikében egy háromszázezer éve itt élt előember-gyermek fogaira bukkantak. Ennél jóval értékesebb lelet került elő egy valamikori hőforrásmedence mellett: egy felnőtt ember koponyájának tarkócsontrészlete. Érdekessége, hogy az öreglyuk mellett másik lyukat is ütöttek rajta, ami a kutatók szerint egy kőkorszakbeli áldozati rítusra utal. A későbbi vizsgálatok sem tudták eldönteni, hogy Samu felegyenesedett vagy már gondolkodó ember volt – erre utal latin neve is (Homo /erectus seu sapiens/ paleohungaricus). Az azonban bizonyos, hogy az itt élt ember növényevőkre vadászott és ismerte a tüzet, hiszen rengeteg állati csontmaradvány mellett megtalálták a kőkorszakbeli tűzhelyét is. A csontmaradványok ősbölénytől, ősorrszarvútól és kisebb emlősöktől származtak. A forrás mentén – a zsákmányállatok lábnyomainak gazdag tárháza mellett – megtalálták a kőkorszaki rokon lábnyomát is (ami a világ, jelenleg ismert legrégebbi emberi lábnyoma). A további feltárások majd' félmillió éves ragadozó emlősök csontjait is feltárták.

A leletanyagok az egykori lelőhely környékén, ízlésesen kialakított üveg kiállítóhelyen tekinthetők meg.

Így őrizték a tüzet

Az első, néhány napos próbaásatáson váratlanul egy óriás vagy őshód, Trogontherium foga került elő a szerszámok mellett a mésziszapból. A kérdés már a téli anyagvizsgálatok alapján eldőlt. De ez az állatfaj is csak a középső pleisztocénben élt, akárcsak az etruszk orrszarvú. Annak is csak az egyik szakaszában.

A következő ásatáson Machairodus, kardfogú tigris foga került napvilágra. Ugyanolyan biztos, talán még biztosabb kormeghatározó faj. Véglegesen, most már többszörösen is biztossá vált, hogy Vértesszőlős az előember települése volt .

Európa közepén ez volt az első, 300-400 ezer éves lelőhely.

Belépődíj: Teljes áru: 500 Ft

Kedvezményes: (Diák, nyugdíjas) 250 Ft

A táj gyönyörű, pihenni, sétálni, kirándulni kiváló.