Menü betöltése...
TV műsorUtazásSirok, Siroki vár
Bejelentkezés
Várj...
E-mail:
Jelszó:
Bejelentkezés
Adatok mentése...
Helyszín

MC-BUBU utazási blogja
174  1  0

Magyarország

Sirok, Siroki vár

3332 Sirok, Dobó István utca 31.

2010. október 11. hétfő 09:06
2010. augusztus 28. szombat
 47°56'21,699"N   47,939222
 20°11'43,643"E   20,195318

96  29  1  5  2

A Bükk és a Mátra határán a Tarna-patak észak felé kiszélesedő völgye felett áll a vár. A középkorban a Tarna-völgyében észak felé vezető utak lezárására és ellenőrzésére igen alkalmas helyen épült, bár elsősorban földesúri magánvár colt, stratégiai szerepet alig játszott.

A vár két külön részre tagozódik. A felső vár eredetileg belsőtornyos, szabálytalan alaprajzú volt, amelyet mintegy 10 méterrel mélyebben fekvő sziklába vágott külső védelmi öv erősített. Ide épült később a három, derékszög alaprajzú ó-olasz bástyával erődített alsó vár.

A vár korai magja a jelenlegi felső vár alatt húzódó sziklafolyosók és termek egy része, amelyet ugyancsak sziklába vágott, mélyebb szinten fekvő külső védelmi öv erősített.

Legrégebbi építménye a lakótorony volt, ami a felsővár közepe táján emelkedett. Erre épült az öregtorony, mely kisebb területű volt, mint a lakótorony, fala vékonyabb, felépítése is egyszerűbb, mivel nem a várúr lakott benne, hanem az őrség. Ezt fallal vették körül és tornyokkal erősítették meg a sarkokon, a falakon belül pedig lakó és gazdasági épületeket emeltek. A siroki vár is belsőtornyos vár volt, amit a 13-14. században alakítottak ki. A torony a többi résztől független építmény volt, azért is, hogy adott esetben önállóan is tudja magát védeni. Mint az ilyen típusú várak többségében, ebben a várban is kialakítottak egy nagyobb termet (lovagterem) fogadásokra, tanácskozásokra, valószínűleg a lakótoronyban. A felső vár közepén ma is jól látható kettős dongaboltozat ezt sejteti...

A vár igazi védelmi rendszerét az alsó vár jelentette, ahol három ó-olasz rendszerű bástyát emeltek. A sarokbástyák homloksíkjait ferde falak alkották, a sarkokat nagyméretű kváderkövekkel alakították ki. Az északnyugati és délnyugati bástyák külső oldalának kövei közt sok félköríves és gyémántmetszéses díszítésű, másodlagosan felhasznált kőfaragvány látható. Ezek a környék egyik lepusztult románkori templomának főpárkányából származnak.

A külső védelmi öv leghatározottabban a vár északi oldalán látható, alul a sziklába mintegy 4 méter mély 4-5 méter széles árkot véstek. Ezt az árokrendszert gazdasági udvarként is használták: a sziklafalba sütőkemencéket vájtak, és olyan kisebb méretű pincében is folytatódó építményeket is kialakítottak, amelynek felmenő falát is sziklából faragták ki.

A felső vár délkeleti oldalán a belső lakótorony két falcsonkja még áll, ahonnan lépcső vezet az északi fal alatt húzódó, sziklába vágott folyosókba, melyek néhol kisebb helyiségekké bővülnek.

Észak felé három lőrésszerű nyílás az északi oldal védelmét biztosította. A felső vár déli oldalfalának közepe táján kisméretű, kör alaprajzú védőtorony falmaradványa látható. A felső várat övező védőfal átlagos magassága 2 méter, és a falszövetben többszöri átépítés nyomai figyelhetők meg.

Az alsó várba a sziklába vágott gyalogkapun kívül egy másik bejárat is vezetett. Azt a kaput az északnyugati bástya homlokfalán alakították ki, és a kapu előtt kisebb méretű, sziklába vágott farkasverem is biztosította a védelmet. A kapu felett lehetett az a tábla, melyet Országh Kristóf helyeztetett el az alsó vár ó-olasz bástyákkal való megerősítésének emlékére.

Az északkeleti sarokbástya tövében 270x300 cm szájnyílású mintegy 20 méter mélységű feltárt kút van, amelyhez a külső védelmi övből még a 16. századi építkezések előtt sziklába vágott árok vezetett.

A felső várba csak gyalogos juthatott be, és az alsó várba is, legfeljebb csak lovas, mert a kapu mérete, illetve a bejárat után következő udvarrész nem tette lehetővé a kocsik közlekedését. Ezeket feltehetően a sáncban védett árokrészben tarthatták.

A várat ismertető munkák gyakran említik az alsó és a felső várat elválasztó sziklafalban látható negyedgömb metszetű „ülőfülkéket”. Ezek azonban olyan helyen vannak általában, hogy megközelítésük még létrával is igen nehézkes. Nemcsak helyük, de méretük miatt is ezek inkább méhészkedéssel hozhatók összefüggésbe. A vár alatti sziklákon több helyen olyan kaptárfülkék nyomai figyelhetők meg, amilyenek a megye más területén is vannak. Talán ennek a korábban kialakult méhészgyakorlatnak megfelelően vájhatták ki ezeket a fülkéket a nehezebben megközelíthető helyekre, bennük fonott kasok, vagy fából készült bödönök is állhattak.

A várból a tájra, és Sirokra a kilátás elképesztően gyönyörű. Érdemes végigjárni a sziklafolyosókat, de lámpa nem árt hozzá!

Sirok, vár Sirok castle
[Hibabejelentés]
TOP 12 utazási blog
Legszebb útvonalak
Séta Rovinj-ban
Tündüs & zo- útvonala 3 helyszínnel
Svájci Alpok legszebb útjain
zsumol4 útvonala 17 helyszínnel
Kaukázus
kalandutazo útvonala 6 helyszínnel
Hajókirándulás a Manavgat folyón
Tündüs & zo- útvonala 3 helyszínnel
Eső nélkül - Anglia
zsumol4 útvonala 23 helyszínnel
Séta Monastir-ban
Tündüs & zo- útvonala 6 helyszínnel
Szavazz erre a helyszínre
Szavazz Te is, hogy neked mennyire tetszett ennek a helyszínnek a bemutatása!
5
0/5
2 szavazat átlaga: 5
Másolás
Ha tetszik ez a helyszín, akkor másold át az adatait a saját bakancslistádba! Ha még nem lenne, akkor itt készíthetsz egyet: új bakancslista létrehozása.
Bakancslista:
 
Adatok másolása
Várj...
Saját utazási blog
Készíts Te is egy utazási blogot!
Tedd közzé, hogy merre jártál a nagyvilágban, vagy hozz létre egy bakancslistát és gyűjtsd össze, hogy hova szeretnél még eljutni!