Csopakról futás Tihanyba

A mezítlábas sétány után átmentünk Akaliba kocsival, ott kempingeztünk.

Az iszap itt is ugyanolyan volt mint az előző helyen, de a víz tisztább volt, viszont a lépcsőfokok befelé úgy a combom magasságában elfogytak, én meg még bőven vártam a többi fokot, amire lépek és amik már nem voltak, úgyhogy érdekesen érkeztem bele a vízbe...

Ebéd után kicsit elúszkáltam az időt, a fél hatos indulás kocsival Csopakra csúszott egy fél órát, de aztán újra ott voltunk a mezítlábas sétánynál, én meg indultam Tihanyba.

Peti közben visszament kocsival és fel-le rohangált a tihanyi hegyeken fotózgatva, amíg én jöttem futva.

Peti kép kilátóból

Már indulásnál nem bántam volna, ha találok egy wc szerűséget, Füreden láttam is a móló végén, de minimum plusz 500 méter oda-vissza lett volna... Később már megbántam, de aztán csak jött egy bokor..

Bicikli úton mentem, egy részét a lemenő nappal szemben, megvakulva, mert napszemüveget meg nem vittem..

Fejben, ellátmánnyal, vízzel 9 km-re készültem a térkép alapján, és amikor már a 11.-nél tartottam, az útközben bemelegedett vizem is elfogyott, a végén el is tévedtem pár száz métert és miután már minden bajom is volt, nem a legjobb hangulatban érkeztem a Petihez.

Szegény sok mindenről nem tehetett, de hát valakire rá kellett zúdítanom a hisztimet, de végül jéghideg vizet a kezembe nyomva el is oszlatta..

A legfinomabb hideg víz

A harmadik nap végére majdnem 32 kilométert gyűjtöttem össze.

Csopakról Tihanyba