Napsütéses, de nagyon szeles időben jártunk erre. A lépcsőkről szinte levitt minket a szél, de a környékbeli táj és a vár szépsége bőven kárpótolt mindezért. A vár belépős, a felnőtt jegy 400 Ft.
A vár az 1241 – 42-es tatárjárás utáni nagy várépítési korszak szülötte. Az első várat a Bána nembeli Jakab báró, királyi kardhordozó emeltette 1263 körül egy védelemre kiválóan alkalmas sziklacsúcson. A vár első említése egy 1281-es oklevélben maradt fenn, amely szerint Jakab báró fiai közösen használhatták a várat. 1315-ben a Csákok elfoglalták a várat, de 1323-ban Lampert országbíró visszaítélte Cseszneky Mihály és fia, János részére a birtokot, ők azonban még ez évben eladták várbéli birtokukat a Csák nemzetségnek Pázmándfaluért és 100 ezüstdénárért. Károly Róbert király csatolta az uralkodói birtokokhoz a vadban bővelkedő területet. 1392-ben Luxemburgi Zsigmond a cseszneki várat az uradalmához tartozó harmincegy községgel együtt a Garai főnemesi famíliának adta át, azok délvidéki birtokaiért. A vár a Garai család birtokában maradt 1482-ig, a fiúág kihaltáig. 1483-ban a Szapolyai család uralta. 1527-ben I. Ferdinánd foglalta el, így idegen kézre jutott. Cseszneket és uradalmát Bakics Pál kapta meg, aki haláláig 1537-ig birtokolta. Rövid ideig Török Bálint kezén is volt a vár, majd 1540-ben Csaby István kapta, aki Eger főkapitánya volt. Később a Csaby–Wathay családok kezére került.
A 16. század közepére a hódító törökök benyomultak a Dunántúlra, ahol Csesznek – Wathay Lőrinc várkapitány vezetésével – végvárként védelmezte az országot. Életét egy tragikus baleset oltotta ki, 1573-ban bortól ittasan, örömében egy régi puskaporral töltött ágyút akart elsütni, amit a mellette álló pattantyús vonakodott megtenni. Lőrinc kapitány a fáklyát kezéből kikapva, meggyújtotta a kanócot, mire a löveg hatalmas robajjal szétrobbant, megölve mindkettőjüket. 1594-ben Győr elestét követően a vár török kézre került, de már 1598-ban sikerült visszafoglalni. A 16-17. század fordulóján a vár ismét a gróf Cseszneky család birtokában volt. 1605-ben Cseszneky meghódolt Bocskai István csapatai előtt, 1619-ben pedig Bethlen Gábor vezérei, Haller György és Fekete Péter foglalta el a várat. Az 1622-es nikolsburgi béke alapján ismét királyi birtok lett. A Rákóczi-szabadságharc idején a várban lőszer- és élelmiszerraktár működött, de hadifoglyok gyűjtőhelye is volt. 1708-ban a császári hadak hiába ostromolták, de 1709-ben sikerült bevenniük.
A háborús idők elmúltával a vár szerepe megváltozott, a zordon kővárat az Esterházy hercegi család tagjai egy kényelmes lakhatást biztosító barokk kastéllyá alakították át. Korabeli források szerint 1780-ban elköltözött a főúri család, de még szolgaszemélyzet használta a helyiségeket, melyeket egy harminc esztendővel későbbi földrengés, majd tűzvész tett végképp lakhatatlanná. Az 1967-69-es feltárás során sikerül információkat gyűjteni a vár 13. századi állapotáról, annak ellenére, hogy a fellelhető romok nagyjából a 16. századi álapotnak felelnek meg.
A régi, 13. századi vár alapfalai a felső vár dényugati része alatt húzódtak. A feltárt nyomok szerint a téglalap alakú építmény a felső várnál lényegesen kisebb volt, amelyek harántfalak osztottak kisebb helyiségekre. Ezt a várat a 14. században teljesen lebontották. A 15. század eleji vár új alapokra épült. Az alaprajza egy téglaphoz csatlakozó ötszöget formázott, középen belső udvarral. A déli oldalon alacsonyabb gazdasági épületek húzódtak, a többi fal a vár lakóépületeit rejtette. A déli oldalon egy félkör alaprajzú kis torony is állt. Az északnyugati bejáratot valószínűleg felvonóhidas kapu védte, melynek Garai-Cillei címeres szemöldökköve máig fennmaradt. A felső vár néhány szép faragású kőtöredékét a Nemzeti Múzeumban őrzik, ezekből a történészek arra következtetnek, hogy a vár hajdani külleme tükrözte az építtető Garai nádor gazdagságát.
További túra - és egyéb videóért iratkozz fel YOUTUBE csatornámra: https://www.youtube.com/user/MCBUBU0