Eltűnt Árpád-kori falu 32 - Pere

Gyönyörű túra tehető a környező hegyekben, amihez be lehet illeszteni a rom környékét. Sajnos a rom bozóttal erősen be van nőve, de ilyen a természet. A környező túrautak szépek.

Sajnos ottjártunkkor az emberi felelőtlenséggel, a környezet szándékos tönkretételével is találkoztunk, Quadosok formájában. Ezek az emberek semmibe veszik környezetünket, tájainkat.

Pere Bakonynána és Olaszfalu irányából megközelíthető, az Alsópere felé vezető erdészeti út bal oldalán, Alsópere határában. Sajnos Peréről nagyon kevés információval rendelkezünk.

Alsópere puszta mellett, a Zirci templommal egyező méretű Árpád-kori templom romja áll az erdőben. A felszín fölé csak északi, 80 cm vastag falának kb. 5 méter hosszú szakasza emelkedik, de a keletelt, íves szentéllyel záródó templom alaprajza a terepen egyértelműen felismerhető. Hajójának külső mérete 8 X 15 méter, amelyhez 7 méter átmérőjű apszis csatlakozik. A rom körül nagyjából 30 méteres átmérővel épített körítőfal látszik, amelynek déli oldalán mély árok húzódik, észak felé pedig lakóházak helye látszik. A videón a jelenlegi növényzet miatt a kiemelkedő falon kívül gyakorlatilag semmi nem látható a maradványokból.

A falu házai a templomtól északra helyezkedtek el.

A falu 1290 előtti birtokviszonyait nem ismerjük. A Rátót nemzetség kaphatta királyi adományként a törzsbirtok Rátóttal határos Perét, de vásárolhatta is azt. A település temploma az előző feltevést támasztja alá.

A település a középkori okleveles adatokból ismert Perével azonosítható. Első említésekor, 1290-ben a Rátót nemzetség birtoka volt, amelyet a várat építtető Csák-nembeli Márk fiai: István és Péter vettek meg a már tulajdonukban levő Tés falu mellé, így a falu Bátorkő várának uradalmához tartozott. A felsorolt szomszédok, a Szalók nemzetségbeli Balaiak, a zirci apát és a fehérvári keresztesek, valamint a fehérvári káptalan az oklevélben említett Perét Tés, Rátót, Bála, Olaszfalu és Bakonynána közé lokalizálja. Pere lakói hamuzsírégetésből és erdei gyűjtögetésből éltek.

A XIV—XV. században a várat birtokló Újlakiaké, és Palota várához tartozott.

1552-ben elpusztította a török, és teljesen elnéptelenedett.

A falu határában fontos út haladt el. A Bakonyon délről észak felé átvezető, a XIII. századtól okleveles adatokból is ismert út a Séd völgyében, Vilonyánál ágazott le a Fehérvár - Veszprém hadiútról és Hajmáskéren, Balián, Perén át Zircre, majd onnét nagyjából a mai győri út vonalán haladva, Veszprémvarsánynál ért ki a hegyekből. A leírt útvonal a középkori sóút.

A templomról Rómer Flóris is beszámolt 1863-ban, és elkészítette az alaprajzát.

Elképzelhető, hogy Pere a zirci királyi udvarházhoz tartozó falu volt, s ott korai építésű templom állott. A történetkutatás lehetségesnek tartja, hogy a királyi udvarhelyekhez nem csak egy kápolna tartozott, ahogy ezt Pécsvárad esetében feltételezi Győrffy György. A perei templommal kapcsolatban bizonyítékokat Zirchez hasonlóan csak teljes igényű régészeti feltárás adhatna. Ennek remélhető megtörténtéig meg kell elégednünk feltételezéssel.

További túra - és egyéb videókért iratkozz fel Youtube csatornámon: https://www.youtube.com/user/MCBUBU0